Ezen az oldalon Újlót község magyar református közösségének történetével kapcsolatos kutatásaim eredményeit szeretném publikálni, egyúttal egy digitális archívumot is létrehozva. Célom nem csupán a már megjelent kutatások összegzése, sokkal inkább a még feldolgozásra váró elsődleges források feldolgozása és ismertetése.

Először valamikor 2017 környékén szerettem volna komolyabban utánanézni a lóti közösség történetének, de a meglévő helytörténeti munkákban nem leltem válaszokra. Majd amikor a falu határában található kolostorrom, Máriacsalád történetét próbáltam összefoglalni egy újságcikk keretében¹, szintén maradt bennem némi hiányérzet. Végül a saját családfám kutatása közben határoztam el, hogy elkezdem feltárni a lóti és környékbeli – több esetben már nem létező – magyar közösségek történetét.

A projekt és ez a honlap is a Lótiak voltunk nevet viseli. Ez a kifejezés számomra azt fejezi ki leginkább, hogy a községben számos megpróbáltatást átvészelő őseink, az iskolát és templomot építő nemzedékek, a Lótról elszármazottak sokasága és a faluban mindmáig fennmaradt magyar reformátusok egyazon történeti közösség tagjai. Célom, hogy közösségünk emlékei ne vesszenek el, hanem kutatható és bárki számára hozzáférhető formában fennmaradjanak.

Jelenleg elsődlegesen az 1733 és 1954 közötti anyakönyvi forrásanyag lóti reformátusokra vonatkozó részének adatbázisba rendezésén dolgozom. Ugyanakkor fokozatosan szeretném feldolgozni, majd ezen a platformon közreadni az olyan primer forrásokat is, mint a 18-19. század során lezajlott országos összeírások, vagy épp az 1869-es és 1930-as népszámlálások ívei. Jórészt előttem áll még az egykori Bars vármegye és a mai Érsekújvári járás történetére fókuszáló szakirodalom részletesebb megismerése, illetve a szlovákiai és magyarországi állami és egyházi levéltárakban őrzött, digitálisan még nem közreadott releváns forrásanyag felkutatása.

Lót² történetével korábban már mások is foglalkoztak: szlovák nyelven Ján Orša és Terézia Pavlatovská jelentetett meg 2008-ban egy helytörténeti munkát³, magyarul pedig 2009-ben született – már a református közösségre fókuszáló – helytörténeti vázlat⁴ Máté Béla egykori gondnok tollából.

A megjelenő írásokban pontos forrásmegjelölésre és visszakereshetőségre törekszem, hogy az ide tévedő olvasó maga is el tudjon indulni az általam bejárt csapásokon.

Az első írások a már említett összeírásokra és a családfa-adatbázis ismertetésére koncentrálnak majd. Emellett külön írást szentelek majd Dálnoky Nagy Sámuel kántortanítónak is, aki a 19. század második felében gyakorlatilag vezetője volt az 1882-ig templom nélküli lóti gyülekezetnek.

Végezetül pedig arra kérném az idevetődő kedves olvasót, hogy ha bármilyen családi iratot, fényképet vagy más, a témához kapcsolódó dokumentumot őriz, bátran keressen a Kapcsolat menüpontban megadott elérhetőségek valamelyikén.

Hivatkozások:

1. Papp Attila: Impozáns kolostor volt, ma a szellemvadászok törzshelye. Az Érsekújvári járás rendkívüli műemlékét lassan teljesen visszaveszi az erdő. In: Napunk.sk (online) ↩︎
2. Az Érsekújvári járásban található település mai hivatalos neve Veľké Lovce. A 20. század lejéig külön településként létezett Nagylót és Kislót. A továbbiakban alapvetően a Lót névalakot használom. ↩︎
3. Ing. Ján Orša, Terézia Pavlatovská: Veľké Lovce v premenách času. AZ Print spol. s r. o., 2008. ↩︎
4. Máté Béla: Az Úr a mi vezető csillagunk. Az Újlóti Református Egyházközség története 1568–2008. Magánkiadás, 2009. ↩︎